Piramisok mindenhol

Kétség kívül a legnevesebb piramis, amit bizonyára mindenki ismer az a gízai nagy piramis, ami i.e 2.550 körül épült. 147 méteres magasságával, évezredekig a világ legmagasabb építménye volt. A piramisokat nagyon sok rejtély övezi, többek között még mindig csak találgatások vannak arról, hogy vajon hogyan építhették őket. Ennél azonban sokkal érdekesebb az a tény, hogy a piramis, mint építmény nem csak egyiptomi kuriózum.

Bosznia piramisok völgye

A Nap “piramis” 220m magas. A földrajzi északi pólus bár vándorol, tehát már nem ott van mint évezredekkel ezelőtt, de a Gízai Nagy piramishoz hasonlóan nagyjából az Északi sarkcsillagra néz. Több hasonlóságot is véltek felfedezni az egyiptomi piramisokkal. Többek között a felhasznált kövek mérete és megmunkálása, valamint az alap kötőanyaga is hasonló “beton”. Szén alapú kormeghatározást végeztek, aminek megdöbbentő eredménye lett.

A Nap “piramis” nagyjából 30 ezer éves.

Megvannak benne a járatok és az egyik üregben még a székely-magyar rovásíráshoz hasonló jeleket is találtak, ennek ellenére, erről a “piramisról” még mindig mennek a találgatások, hogy vajon tényleg piramis e, ugyanis az aki a feltárást elkezdte 2005-ben, Semir Osmanagić, egy bosnyák üzletember és amatőr régész, így nem lehet neki hitelt szavazni. A kutatása alatt, ugyanis legfőképpen csak a látszólag ember alkotta részeket vizsgálta.

Szigorúan véve tehát még mindig a Gízában található Kheopsz-piramis a legnagyobb. Ami viszont vitathatatlan tény, hogy a járatokat emberek alkották, maga völgy pedig turisztikailag elég felkapott lett az utóbbi években.

Yucatán-félsziget, Mexikó

Chichén Itzá városának legszebb építménye a El Castillo nevezetű kastély, pontosabban piramistemplom. Ezt 987 körül építette a toltékok királya – a Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére – akik elfoglalták az eredetileg maja várost.

Különlegessége a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején mutatkozik meg. Ekkor a kelő és nyugvó Nap által vetett árnyékok egy a templomból előkúszó kígyó testét jelenítik meg, a kígyó fejét és farkát a piramis alján és tetején kőből alkották meg. Itt meg lehet nézni a videót.

Egy restaurálás során 1930-ban kiderült még egy különleges tulajdonsága. Az El Castillo egy régebbi, kisebb piramisra épült, ami a Jaguár-templom nevet kapta. Ennek szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg a külső piramistemplomé pedig, a 365 napból álló évet.

Mexikó területén egyébként rengeteg piramisra hasonlító építmény áll, de funkciójukat tekintve ezek mindegyike inkább templom volt és nem temetkezési hely.

Irán, Sustar város közelében

Irán, Sustar nevű városától nyugatra fekszik 44 kilóméterre Csogá Zanbil nevezetű zikkurat (ősi nevén: Ál-Untas-Napirisa). A zikkurat egyébként egy gyűjtő név, ez egy sajátos mezopotámiai templomforma, aminek a legtetején áll maga a szentély. Funkcióját és formáját tekintve a maja piramisokkal áll rokonságban, éves szertartásokat végeztek és esetleg innen végezhették a csillagászati megfigyeléseket.

Korát tekintve nem sokkal marad le a gízai piramistól, “csekély” 1000 évvel lehet fiatalabb, körülbelül.

Afrika, Szudán, Moré romváros

Azért, hogy a kicsi kis kör bezáruljon visszatérünk Afrikába. A Moré romvárosában található piramisok némelyike, akár 4600 éves is lehet.

Mivel Egyiptomhoz közeli területről van szó, nagyon sok hasonlóságot mutat az ott található piramisokkal. Ezek szintén temetkezési helyként funkcionálnak.

Bár ezek jóval kisebbek, mint az Egyiptomban találhatóak, és dőlésszögük is nagyobb, a lényeg a forma.

A piramis mint forma

A fenti “lista” – ha lehet ezt listának nevezi – nyúlfarknyi ahhoz képest, amilyen hosszú lehetne. Itt egy hosszabb – és még ez sem teljes – lista a piramisokról.

Az ősi civilizációk, számos kutatás szerint, nem érintkeztek egymással, főleg az olyan távoliak, mint például a maja és az egyiptomi kultúra. Funkciójuk eltér ugyan, de annyiban közös, hogy minden birodalomban szent helyként tekintettek rájuk. Annyiféle formát választhattak volna…

mégis a piramist választották.

Egyöntetű választ pedig a mai napig nem tudnak adni arra, a kérdésre hogy miért? (Saját gondolatként tenném hozzá, hogy szerintem se nem egyszerű megépíteni se nem praktikus, talán nem véletlen, hogy a modern építészetben nem igazán van jelen.)

További érdekességként

Mivel nem tudják megválaszolni azt a kérdést, hogy miért a piramis forma; lehet az oka annak, hogy az alakzathoz misztikus tulajdonságokat társítanak.

David Wilcock amerikai szerző megemlítette egyszer az orosz piramis tanulmányokat, hogy az hatni képes a körülötte lévő világra és mindenkinek szárnyalni kezdett a fantáziája.

Alexander Golod, egykori ukrán védelmi vállalkozó több mint egy évtizedet töltött különböző magasságú és arányú piramisok építésével és kutatásával. Az orosz kormány még támogatta is a munkáját, és egy 44 méter magas piramist hozott létre Moszkván kívül, melynek építése 1999-ben fejeződött be. A piramis súlya mintegy 55 tonna, és a külső borítása üvegszálas lemezekből készült. A szerkezet felépítése több mint 1 millió dollárba került. A piramis oldalainak dőlésszöge 73 fok.

Youtube: Orosz piramis kutatás David Wilcock

David szerint a piramisok a következőféleképpen képesek hatni:

  • 1. A szervezet immunrendszere javul (a vér fehérvérsejt száma növekszik)
  • 2. Javul a szövetek regenerálódása
  • 3. A piramisban 1-5 napig tárolt magok 30-100% -os terméshozam emelkedést mutattak
  • 4. A Seliger-tó melletti piramis felépítése után az ózon jelentős növekedése volt megfigyelhető a terület fölött
  • 5. A piramis kutatási területek közelében fellépő szeizmikus aktivitás súlyossága és mérete csökkent
  • 6. Úgy tűnik, hogy a heves időjárás is mérséklődik a piramisok közelében
  • 7. A Dél-Oroszországban (Baskíria) kialakított piramisok kedvezően hatottak az olajtermelésre, mivel az olaj 30% -kal kisebb viszkozitású volt, és az olajkutak hozama is nőtt a Moszkvai Olaj- és Gázipari Akadémia által elvégzett vizsgálatok szerint.
  • 8. 5000 fogvatartott esetében folytattak vizsgálatot, akik a piramis energiájának kitett sót és borsot fogyasztottak. A vizsgált alanyoknál nagymértékben csökkent az erőszak, és az általános viselkedésük is sokat javult.
  • 9. Standard szövetkultúra tesztek azt mutatták, hogy a vírusos és baktériumos fertőzést követően a sejtek túlélése nőtt.
  • 10. A radioaktív anyagok csökkenő sugárzást mutatnak a piramisban.
  • 11. Vannak jelentések a kondenzátorok spontán feltöltődéséről.
  • 12. A fizikusok jelentős változásokat figyeltek meg a szupravezető hőmérséklet-küszöbökben és a félvezető és a szén-nano anyagok tulajdonságaiban.

A 6. pontot szeretném kiemelni. Kicsit irónikus, hogy az Alexander Golod által tervezett piramist egy másodperc alatt pusztította el egy pokoli vihar, ami sajnos 15 ember halálát is okozta.

Úgy gondolom, ha a piramisoknak van valami különleges hatásuk a környezetükre, azt csak az ősi kultúrák tudták hogyan kell előhívni.

Források: https://www.rbth.com/arts/2017/06/01/famous-moscow-pyramid-destroyed-by-storm_774497, https://emberiseg.hu/emberiseg/orosz-piramisok/, https://hu.wikipedia.org/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial