Minószi birodalom
i.e. 2700 – i.e. 1.450-ig élte fénykorát a Minószi civilizáció. Kialakulásának története kissé ködös, de létezését hiteles leletek támasztják alá. Európa első fejlett civilizációjának tartják a kutatók, amely a mai Kréta szigetén alakult ki a bronzkorban. A fejltettsége megmutatkozott az épületek bonyolultságában – elég csak egy pillantást vetni a knósszoszi palotára romjaira – de élen jártak a fémmegmunkálásban, a kereskedelemben, a művészetekben és a használati tárgyaikban.
Nagyvonalakban a birodalomról
Kialakulása
Kulturálisan és genetikailag is vannak elképzelések arról, hogy a nagyjából 4000 évvel ezelőtti sziget lakói honnan származhattak. A szigeten talált DNS minták a legjelentősebb hasonlóságot a nyugat- és észak-európai mintákkal mutattak, pontosabban az Újkőkorszaki franciaországiakkal valamint a bronzkori, szardíniaiakkal, ibériaiakkal és a Skandináv mintákkal.
Jobbra látható képen a legfontosabb lelet amit a minószi kúltúrával hoznak kapcsolatba, egy agyagtábla amit máig nem sikerült megfejteni, de az írásjelek nagyon hasonlítanak a Luvi írásban használt jelekkel ami – ma Törökország egy része – Anatólia szerte volt elterjedt.
Így azt a következtetést vonták le, hogy a kultúra egyértelműen helyben fejlődött ki, de a művészetek terén érték külső hatások.
Gazdasága
Szigetről lévén szó a biztonságukat a tenger jelentette, így a kor legerősebb flottáját tudhatták magukénak. Alapvetően békés civilizáció lehettek, hiszen akkoriban élen jártak a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben, a kézműves iparban a festészetben, ekkortájt jelentek meg a fazekaskorongok, melyek segítségével beindult a tömegtermelés anélkül, hogy romlott volna a kész termékek minősége.
Ezek és a flottájuk révén a kereskedelmi hálózatuk virágzott, számos települést hoztak létre a környező szigeteken. Ennek a védelmét pedig egy erős hadiflotta biztosította.
Mivel békés civilizációnak ismerték őket, az agresszivitásuk és a harciasságuk valószínűleg a kereskedelmi stratégiájukban mutatkozott meg, ez lehetett az oka annak, hogy jelentősebb haderő nélkül tudtak elérni a korukat meghazudtoló fejlettséget.
Hanyatlása
A minószi kultúra eléggé hullámzó volt. A történetük során többször is úgy tűnt, hogy hanyatlásnak indult a birodalom, azonban ez i.e. 1500 körül visszafordíthatatlanul bekövetkezett, habár még ekkor is megpróbáltak életet lehelni civilizációjukba. Hanyatlásában szerepet játszhatott a Théra vulkán kitörés, földrengés és esetleg az ezt kísérő cunami is. Továbbá találtak a megszokott minószi sírhelyektől eltérő nyughelyeket is, ahol 24-30 év közötti férfiak voltak eltemetve rengeteg fegyverrel. A fegyverekből ítélve valószínűleg Görög katonák lehettek, akik jó eséllyel fosztogatni érkeztek akkor, amikor már hanyatlott a birodalom és amikor a birodalom hadiflottáját erősen megtizedelték a természeti katasztrófák, erre jó lehetőségük adódott.
Végső hanyatlásának idején, állítólag felütötte fejét a kannibalizmus is.
Minószi legenda
Sok legenda és szóbeszéd kering a Minószi civilizáció körül.
A civilizációt kapcsolatba hozzák többek közt Zeusz és Európé fiával, a legendás Minósz királlyal, akinek legendáját a mai napig kutatják. A kannibalizmust, a Minótaurusz legendájával párosítják, Európé gyermekével is.
Nem utolsó sorban pedig sokan úgy gondolják, hogy az egész minószi civilizáció nem más, mint maga az elveszett Atlantisz, ugyanis számtalan jel utal erre. A fejlett építészet, a kőmegmunkálás, a fejlett kereskedelmi hálózata és a számos bikát ábrázoló freskó is.
Ugyanis, csak úgy mint Atlantiszban, Minószban is a kultúra szerves része volt a bika. Vannak azonban ellentmondások is, például, hogy Kréta szigete nem süllyedt el, ezért senki nem meri biztosan kijelenteni, hogy Atlantisz az maga a Minószi birodalom volt.
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Min%C3%B3szi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3 , http://www.agioklima.gr/knossos-minoan-palace/, https://www.viator.com/no-NO/tours/Heraklion/Ancient-Palace-of-Knossos-Tour/d961-2462KNOM, http://www.greece-is.com/the-greatness-and-mysteries-of-the-minoan-civilization/